4. nap - Aug. 22.

A buszjegy hátulján van egy miniatűr betűkkel írott tájékoztató - természetesen törökül -, hogy a kedves utasoknak mit szabad, és mit nem.

No, mi ennek egy kitételét sikeresen megszegtük: L. felhozott egy doboz Efest a buszra , és felpattintotta. Már az első korty után ott termett a szigorú hosztesz, közölte hogy "problem", és elvette a sört.

Még ezt a kis közjátékot megelőzően összehaverkodtunk a másik - móki - hosztesszel, s mikor a szigorú nem figyelt, bedugaszolva, lehűtve visszahozta a sört. Ez a srác teljesen jó fej volt, sokat dumáltunk, valószínűleg túl sokat is, mert az egyik megállónál kicserélték egy másik srácra, ő meg átkerült egy másik buszra. :-(  Cserébe egy Mr. Szigorhoz hasonló faarcot kaptunk.

Nevsehirbe érkezvén a göremei utasokat átpakolták a megfelelő kisbuszba, így onnan már azzal folytattuk az utat. Kb. reggel 8 körül érkeztünk meg a göremei buszpályaudvarra, ahol az információs irodában ülő bácsitól kérdeztem ezt-azt, ő meg vissza; majd gyorsan felhívta az Anatolia Cave-et (ez volt a göremei szállásunk), s közölte, hogy pár pillanat múlva jönnek értünk a panzióból. Csak néztünk….. még pisilni sem volt idő. Jótanács: aki ide érkezik, ne fáradjon az önálló gondolatfuttatással – nem lesz rá szükség, hogy az isteni szikra saját, megfáradt elménkből pattanjon ki.

A panzió tulaja, Bekir jött értünk kocsival. Megérkezés után íziben ki kellett tölteni egy bejelentkezési űrlapot, s Bekir elmesélte a túralehetőségeket is. Nem volt semmi trükk: megmondta, hogy miket tudunk egyénileg is megvalósítani, s azt is, ami szerinte bonyolult íly módon. (Erről persze már én is tudtam a fórumos információszerzésnek köszönhetően.)

A szobát ezek után el is lehetett foglalni: elképesztően ízléstelen a berendezés, de pont így jóóóóó!!! Lupeknek nagyon tetszett. Kis alvás után a faluban ettünk egy-egy kebabot (ezek után mindig a Silk Road-os fiúkhoz mentünk, ha kebabra fájt a fogunk).

Délutánra csak szolid programot terveztem: Göreme Open Air Múzeum. A faluból kb. 10-15 perces sétával elérhető, alapbelépő 10 YTL.

Kappadókiában a Göreme-völgyben található egy helyen a legtöbb szilába vájt kápolna és kolostor. A 9. századtól kezdődően épített templomokban csodálatos bizánci freskókban gyönyörködhetünk, melyek az Ó-és Újszövetségből vett jeleneteket ábrázolnak, különös tekintettel Krisztus életére ill. a szentek cselekedeteire.

Sajnos nincs egy normális papír alapú térkép vagy tájékoztató prospektus a múzeum területéről, csak a bejárat után van egy információs tábla, azt kell jól megsasolni, s az agyadba vésni.

Itt is megy a „trükközés”, hiszen a múzeumon belül a Karanlik-templomba extra belépődíjat kell fizetni (ha jól emlékszem, 8 YTL).

Az Open Air Múzeum megtekintése után az út másik oldalán, szabadon bejárható részen bolyongtunk: elképesztő ahogy a természet erejének köszönhetően a tufa különféle alakzatokat öltött.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.