12. nap – Aug. 30.

A repülőnk csak hajnalok-hajnalán indult, addig olvasgattunk a reptéri váróban. Pihenni nem igazán lehetett: kevés ülőhely jut sok várakozó utasra, az ember körül állandó a zsibongás. Becsekkoláskor a visszautazó törökök rengeteget problémáztak, volt asztalcsapkodás, ordibálás is. Egyesek 20 kg helyett 35-öt akartak feladni. Rengeteg a biztonsági ellenőrzés: ezzel legalább "elszórakoztatják" az embert. A Sky reptéri személyzete volt olyan ügyes és figyelmes, hogy a hazafelé-úton nem egymás mellé adták ki a jegyünket (holott megvásároltam tőlük ezt a szolgáltatást!). Az egyik az első, a másik a negyedik sorban volt. Szóltunk a stewardessnek, de végül nem kellett intézkednie, mert nem jött a mi - ideiglenesen elfoglalt-, egymás melletti helyeinkre más utas. Ha valami népes török családdal kellett volna a problémát lerendezni, megizzadtunk volna.....

Az út tulajdonképpen eseménytelen volt, egyszer kerültünk egy kisebb légörvénybe, ekkor bekapcsoltatták az öveket, de szerencsére csupán ennyi történt.
Pozsonyban a csomagokra kellett több mint fél órát várni: egy utánunk érkező chartert pakoltak ki előbb.

Összességében nagyon jól sikerült az utazás, jól éreztük magunkat, sok szép élménnyel gazdagodtunk, de a végén jó érzés volt a vén Európába hazaérkezni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.