9. nap – Aug. 27.

Ezen a buszúton én jobban tudtam aludni, mint az előzőn; most L. szenvedett jobban.

Isztambul előtt kb. 50 km-rel felébredtem, és már éreztem, hogy nem vagyok valami jól, de nem tulajdonítottam neki túl sok jelentőséget. Fél 8 körül végre megérkeztünk az Otogarra, itt a buszból átszállítottak minket egy kisbuszba, ami bevitt Sultanahmetbe. A kisbuszban legalább fél órát kellett várakozni, nem is értettük miért nem indulunk el végre. A járműben rettentően meleg és levegőtlenség volt, a gyomrom ekkor kezdett el kavarogni.

Végre-valahára elindultunk, s az iszonyatos reggeli forgalomban lassan bearaszoltunk a városba. Az Aya Sofya mellett tettek ki, itt elbúcsúztunk a francia családtól, majd a Rose Hotel felé vettük az irányt.

Itt csak fél egytől lehetett a szobát elfoglalni, a cuccokat lepakoltuk, és felkerestem a mellékhelyiséget. Ekkor már tudtam, hogy gondok lesznek….

Egyre pocsékabbul éreztem magam, de azért levánszorogtunk a tengerpartra, onnan meg a Topkapi kertjébe. Gondoltuk, hogy ott pihengetünk egy kicsit. Itt bizony a kisrókák is kikéredzkedtek belőlem (lehet, hogy ezért sem kedvelem a Topkapit?!), s mire dél lett, már csak L. támogatásával jutottam vissza a Rose-ba.

A szoba pocsék: egy rendkívül forgalmas útra nézett az ablak – sőt, azzal egy szinten helyezkedett el -, meleg és kicsi volt, légkondi nuku, az ágynemű és általában véve az egész lyuk koszos. De nem volt erőm cirkuszolni…innentől kezdve amúgy is a WC-n ülve töltöttem/tük a délután és az éjszaka nagy részét.

Délután még elvánszorogtunk boltba, majd vacsi után L. is kezdett rosszul lenni. Az éjszaka borzalmas volt, amikor épp nem a toiletten ültünk, próbáltunk kicsit aludni, de a dübörgést még füldugón keresztül is „élvezhettük”. Ez volt az a szituáció, amikor egy illemhely majdhogynem kevés 2 embernek… Nagyon aggódtam, L.-n sokkal drasztikusabban jelentkeztek a tünetek, igazán féltem, hogy kiszáradunk. Próbáltunk sokat inni, és kapkodtuk be a Bolus Adstringenst, de mindhiába. Hamar rájöttünk, hogy ez itt nem fog segíteni, s valami más, erős gyógyszert kell szereznünk….

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.